A végvári iskola 150 éves története

   Mivel 1853-ban felépült az új lelkészi lakás, a régit átadták az iskolának, amely dolog megoldani látszott az iskola működési körülményei javításának gondját. a gyerekek számának növekedése, viszont egyre sürgetőbbé tette egy második tanítói állás megszervezését is, amelyre immáron elegendő hely lévén, sor is kerülhetett. 1853 májusában meg is választják a fiúktól immáron teljesen külön választott lányok tanítójának Orbán Sándort, aki hat hónapon keresztül oktatta a rittbergi leánykákat, míg végül november elején Szigetfalura költözött. Az ő helyébe a csávi rektort, Szabó Istvánt, Bán János hódmezővásárhelyi születésű ifjút Debrecenből, majd pedig Gerzsenyi Péter, harmad éves bölcsész hallgatót választják meg.

   1869 március 1-én, 20 évi rittbergi tanítóskodás után meghal Ciszer Elek, s a megürült rektori állás betöltésére a közgyűlés Gerzsenyi Pétert választotta meg, aki az esperesi jóváhagyás és megerősítés után készséggel és örömmel kezdte meg a szolgálatát az új munkakörben. A leánytanítói állásban Gerzsenyi Péter utóda a hódmezővásárhelyi születésű Német Lajos, később pedig a Békésről érkező Kádár József lesz.

   A fiú tanítói állásban a mezőtúri születésű és Debrecenben teológiát végzett Derekas János, a harmadéves debreceni teológus, az ifjú Szigeti Elek, a Füzesgyarmatról jövő Nagy Lajos követte egymást. Ugyancsak a rittbergi ifjak, fiúk és leányok, szellemi nevelésében munkálkodtak még ezen időkben Ladányi Kálmán, Gaál Dénes és Zöld Zoltán tanítók is.

   1884 szeptember 15-én megnyitja kapuit Rittbergen a felekezeti iskolától független, azzal párhuzamosan működő, államéi iskola is, melynek első tanítója Nikolényi István volt és amelybe a kezdetkor 51 számmal gyerek iratkozott be. 1885-ben már két tanító tanít ebben az iskolában, a már említett Nikolényi István és Szentes Vilma. Ez az állami iskola eleinte egy magánépületben kapott helyet, ahol egyetlen tanteremmel működött. Ez az épület később a helybeli Római Katolikus Anyaszentegyház tulajdonába került, amely ma is hasynálja imaházként. Csak 1930-ban épül fel az állami iskola új épülete, amely ma is áll és a magyar tannyelvű óvodának ad helyet.

   A felekezeti iskolába járó gyerekek nagy száma viszont időközben itt is szükségessé teszi egy harmadik tanítói állás megszervezését, ami aztán 1895-ben meg is történik. Az első vegyes osztály tanítói Bartal Antal, Molnár Gyula, Greifenstein Henrik és Bányai Péter voltak. Azonban a harmadik btanítói állás megszervezésével sem oldódtak meg teljesen a tantermek túlzsúfoltságának gondjai, ugyanis még így is volt idő amikor egy-egy tanító keze alatt több mint 100 gyerek volt. Ezt a lehetetlen állapotot csak akkor sikerült végérvényesen megoldani, amikor a lelkészi állás betöltésére apja örökébe lépve, idős Zöld Mihály után fia, ifjú Zöld Mihály érkezett. 1908-ban került haza s látva tarthatatlan tanügyi állapotokat, legfontosabb kötelességének tartotta azokat sürgősen megoldani. 1910-ben hozzá láttak egy új, a kor követelményeinek minden megfelelő, 5 tantermes, modern, irodával és igazgatói lakással ellátott felépítéséhez, amely 70 000 koronába került és a helybeli Lehőcz Józsefépítész építette. Ezt 1911 november 11-én már át is adták rendeltetésének. Így az iskola tovább bővülhetett s előbb még, majd 5 tanerőssé növekedett. A tantestület tagjai ebben az időben Zöld Zoltán, Bányai Péter, Valkay György, Kádár Sándor temesvári és Benedek József székelyföldi ifjúk voltak, akik az 1914-ben bekövetkezett háborúig oktatták az ekkor már az új névvel rendelkező végvár ifjúságát.

   Végváron 1900-ban beindul az első óvoda is, melyet magán jelleggel egy család, bizonyos Kiss János asztalos mester saját házában rendez be. Az első ovónők ennek édesanyja és nővére voltak. Ide kerül, mint képzett ovónő, 1909 február 22-én Csikvári Piroska, aki Budapesten végezte tanulmányait. Az ő Végvárra kerülésével aztán az addig magánóvodaként működő intézményt államosítják és áthelyezik az uradalmi kastélyba. Az óvodába járó gyerekek nagy száma indokoltá teszi egy második óvonői állás megszervezését is, amelyre 1910 február elsejétől Krasznai Józsefné Deák Mária, Szatmárnémetiben végzett óvonő alkalmaztatik. Később az óvoda átkerül az állami iskolával egy épületbe (abba amely ma a római katolikus imaháznak ad otthont), majd 1930-ban amikor felépül a már említett s ma is álló új épülete az akkori állami iskolának az óvoda is vele költözik.

   Időközben az állami iskola is növekedett, mivel nagyszámú árva gyereket, úgynevezett lelencet nevezett Végvárra az Állam. Így történhetett meg, hogy az I. világháború előtt már az állami iskolában is 3 tanerő tevékenykedett: Nikolényi István, Krasznay József és Zahronyik Irén.

   Ez időszakban a gyerekek már 6, sőt az 1926-1927-es tanévtől kezdve már 7 osztályos kötelező elemi oktatásban részesülnek.
1918-ban az állami iskolában a tanítás kötelező módon román tannyelvűre változik.

   Az 1920-as évek közepétől a végvári egyhézi iskolában idős Zöld Zoltán, Korsós Péter, Nagy Árpád, Kádár Károly és ifjú Zöld Zoltán tevékenykedik.

   1948-ban az Állam elveszi az Egyháztól az iskolát és saját tulajdonába helyezi, ez által megszűnik Végváron a felekezeti iskola és oktatás. Az 1955-ös évben az Állam összeolvasztja a két tulajdonában lévő iskolát és egyetlen, két leadási nyelvel működő tanintézetet hoz létre, melyben I-IV osztályos román nyelvű és I-VII osztályos magyar nyelvű oktatás folyik.

   Az 1962-1963-as tanévben beindul az első román nyelvű V. osztály és 1965-ben ballag az első 8 elemi osztályt végző évfolyam.

   A gyerekek és az osztályok számának növekedése fokozott helyigény elé állítja az iskola vezetőségét, amely úgy próbálja ezt orvosolni, hogy az eleinte 5 tantermes iskolát 1960-ban 7 tantermessé alakítja, majd pedig 1965-ben egy új, 4 tantermes épületet is épített, melyet 1968-ban adnak át rendeltetésének. A tornaórák megfelelő körülményének biztosítására sportterem is épül, melyet 1975-ben használhatnak először a végvári diákok.

   Időközben az óvoda is különböző változásokon megy keresztül. A gyerekek számának növekedése indokoltá teszi a harmadik óvonői állás megszervezését is, sőt vannak időszakok, amikor napköziként működik. Fellelhető adatok szerint a következő óvonők munkálkodtak e tanintézet keretén belül napjainkban: Balogh – Zahar Margit, Hencz Mária, Vicze Juliánna, Széll Anna, Csősz Borbála, Kovács Ilona, Berwanger Viorica, Tarkó Mária, Kovács Zsófia, Varga Klára, Menyhárt Anna, Szarvas Mária, Molnár Erzsébet, Székely Sarolta, Meşterca Mária, Pataki Zsófia, Schroff Margit, Tályai Klára, Kiss Anna, Kovács Zita, Kreuter, Szarvas Csilla, Szarvas Erzsébet, Ambrus Judit, Köllő Magdolna, Kele Klára és Köllő Emőke. Mindezek mellett meg kell említenünk, hogy az állami gazdaságban dolgozó szülők igénye alapján, az Állami Gazdaság a közben egyszerű óvodává, mely még ma is magyar tannyelvű, minősült tanintézet mellé egy napközit is létesít, melyben román nyelven foglalkoznak az oda járó gyerekekkel Kele Anna és Mátyás Liliana.

   A 2000-es évek elején a Végvári Általános Iskolába 205 gyerek jár, akik közül 122 a román tagozaton, míg 83 a magyar tagozat diákja. Őket a 6 tanítónő (4 szakképzett és 2 képzetlen) illetve 14 tanár és tanárnő (8 szakképzett és 6 képzetlen) vezetgeti be a különböző tantárgyak rejtelmeibe. A tantestület akkori tagjai: Păştean Erika tanítónő – igazgatónő, Duman Paula, Tóth Rozália, Covaciu Daniela, Mátyás Erzsébet és Bărbulescu Luminiţa tanítónők, illetve Czudar Juliánna, Peres Ibolya, Jebelean Cristina, Szoboszlai – Gáspár Edit, Szoboszlai – Gáspár István, Ujj Brigitta, Ungurean Zenaida, Tóth Illés, Borsos Éva, Csata Rozália, Császár Izabella, Korsós Mária, Mátyás Zoltán, Kele Zoltán tanárok és tanárnők.

   A tantestület tagjai között voltak tanítók és tanárok kik a tudomány világával ebben az iskolában ismerkedtek meg. Pályájukat azoknak a hálás tanítóknak köszönhették, kik évtizedeken keresztül tanították az írást, olvasást, matematikát ebben az iskolában. Tisztelettel említjük meg Szarvas Mária, Szarvas Lajos, Székely Sarolta, Păştean Lídia és Seruna Iosefina tanítónőket illetve tanítót. Az iskolai körülmények javulásához nagyban hozzájárult Roşu Corneliu matematikaszakos tanár áldozatos tevékenysége is, aki több évtizeden keresztül volt az iskola igazgatója.

Ez úton mondunk köszönetet mindazon tanítóknak, tanároknak kik iskolánkban az elmúlt évek folyamán okították Végvár ifjúságát!

Păștean Erika